|
A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, és ott
alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az
alabástromgipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához,
öntőformaként, ornamentikák készítésére használták. Az épületbelsőben a
gipszet a díszítésen túl vakolásra, felületképzésre is használják. Hamar
felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymértékben növelik az épület egyes
szerkezeteinek, például a fafödémeknek a tűzállóságát, mivel anyaguk nem ég,
sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gipszes anyag kötött kristályvizet
tartalmaz, és ennek elpárolgásáig a hőmérséklet nem emelkedik. Ennek
eredményeként gipsztáblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű toronyházak
tűzvédelmére is. S amikor a gipsztáblák papírköpenybe öntésével azok
húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap, mely
gipszből, aprított papírból és perlitből áll. A szárazépítés mára lehetővé
teszi épületek, szerkezetek nagyon gyors elkészítését. Néhány érv a
gipszkarton lapok használata mellett: könnyű, kis szállítási költségű
építőanyag; válaszfal, álmennyezet, tetőtér-beépítés szerkezeteként egyaránt
használható. A gipszkarton lapokkal az építés egyszerű, alkalmas házilagos
kivitelezésre is, ugyanakkor hatékony, gyors, és a szerkezetek
méretpontosak.
Meglévő épületek felújításánál, átépítésénél fontos szempont a meglévő
szerkezetbe bevitt minél kisebb plusz súly, ezért jó választás a
gipszkarton. Meglévő épületekben végzett nedves technológiájú munkák a
kivitelezési idő hosszabbodásán kívül azzal a veszéllyel is járhatnak, hogy
a csatlakozó régi szerkezetek most feleslegesen újra nedvességet vesznek
fel; szárazépítési technológiával mindez elkerülhető.
A gipszkarton lapok legfontosabb alkalmazási területei
Válaszfal
Mind a költségeket, mind a munkaidőt csökkenti, ha hagyományos válaszfal
helyett gipszkarton falat építünk. Az üreges szerkezet helyet biztosít
minden épületgépészeti berendezésnek, elektromos vezetéknek. Hő- és
hangszigetelési tulajdonságai megfelelőek, azonnal festhető és tapétázható a
kész felület. A fal tömege mindössze 25-40 kg/m².
Előtétfal
A száraz technológiájú falszerkezetek 30 mm átmérőig minden kábel és
csőtípus elvezetésére alkalmasak, vízszintesen a vázszerkezet kikönnyítésein
keresztül is. Jelentős előny, hogy a hagyományos módszerekkel ellentétben
nincs szükség vésésre, az áttörések, vezetékek számára. Előtétfallal vakolás
nélkül, száraz technológiával alakíthatunk ki végleges, sík falfelületeket.
Álmennyezet
Funkciója, hogy a helyiség belmagasságát csökkentse, vagy hogy a födém alatt
futó elektromos, légkondicionáló, stb. csöveket, vezetékeket eltakarja. Ezen
felül szigetelő paplannal további előnyös funkcióval ruházható fel,
csökkenthető a fűtési költség, javítható a hangszigetelés, akusztika és a
tűzbiztonság. Számos világítási, szellőzési és klímaberendezés eleve
összeépíthető az álmennyezet elemeivel.
Tetőtér-beépítés
Családi házakban, sorházakban tetőtér-beépítéssel anélkül nyerhetünk új
tereket, hogy a meglévő területeket csökkentenénk. A korábban használaton
kívüli tetőtér gyors beépítéséhez és használatba vételéhez kiváló választás
a gipszkarton. Szárazépítéssel viszonylag kevés munka- és anyagráfordítás
mellett, rövid idő alatt olyan lakható terekhez juthatunk, melyek minden
korszerű épületfizikai követelménynek eleget tesznek. A rétegrend helyes
megválasztásával elkerülhetők a nem kívánatos páralecsapódások és
penészfoltok. A túlzott felmelegedés ellen a hőszigetelés megfelelő
vastagságával és a tetőrétegek kiszellőztetésével védekezhetünk.
Az építkezés megkezdése előtt azonban célszerű a tetőt alaposan átvizsgálni:
a fedést, a lécezést, a szaruzatot és a többi teherhordó szerkezetet. A
gipszkarton tetőtéri rendszer csak statikailag megbízható (ellenőrzött), jó
minőségű tetőszerkezetre építve nyújt minőségi megoldást, azaz egyenletes
síkot, repedésmentességet.
Rossz faminőségű vagy statikailag gyenge tetőszerkezetre nem javasolt a
belső borítást megépíteni. |
