|
A kőpárkányok – azon túlmenően, hogy rendkívül tartósak és igényes
megjelenésükből kifolyólag esztétikai jelentőséggel bírnak – nagyon fontos
funkciót is ellátnak a házon.
A
hőszigeteléssel szemben támasztott egyre magasabb elvárásoknak, valamint a
ma már jól megoldott külső épületszigetelésnek köszönhetően a figyelem a hőveszteséget
és nedvesedést illetően azokra a hőhidakra
irányul, melyek pl. az ablak és a falazat kapcsolódásánál keletkezhetnek. A
gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a csatlakozási pontok
melegágyai lehetnek a pangó víznek, illetve a penészgombáknak. Ezért rendkívül
fontos az építési és épületfizikai
szabályok betartása. Gyakran tapasztalható a gyakorlatban, hogy az ablakokat
beépítik, majd hosszú heteken, sőt hónapokon át nem kerülnek fel a párkányok,
pedig a beépítésnél használt PUR-habot szinte már porrá égette a nap sugárzása –
amiről egy kézmozdulattal akár meg is győződhetünk. Ezért rendkívül fontos, hogy
a vízszintes ablakkávára csapódó, illetve az ablakokról szintén ide csurgó
esővizet szakszerűen – megfelelő párkányozással – elvezessük. A külső
ablakkönyöklőt alapvakolás után, színezés előtt, készre vakolt alsó illetve
oldalsó káva esetén célszerű 5°-os lejtéssel és a külső falsíkhoz képest 30-40
mm-es túllógással beépíteni. Amennyiben a ház télre nem éri el ezt a készültségi
fokot, abban az esetben is mindenképpen javasolt, hogy télire felkerüljenek a
megfelelően előkészített kávákra a külső könyöklők, hogy ne vizesedjenek a
falak, mert ez későbbi penészedéshez vezethet. Rendkívül fontos a jól szigetelő
kávacsatlakozás.
Ablakkönyöklőnek alkalmazhatunk agglomerátot, mészkövet, márványt illetve
gránitot. |
