A termikus burok fontossága és alapvető ismérvei energiatakarékos épületeknél

A megújuló energia sincs ingyen, ezért a megtermelt energiára vigyázni kell. Ha fázunk, akkor fel kell öltözni – nincs ez másképp épületek esetében sem. Ha már pénzt áldozunk akár hagyományos (fosszilis), akár megújuló energiával működő fűtésre – természetesen törekedve a legkisebb fogyasztással üzemelő hatékony berendezésekre – igenis adjuk fel a kabátot a házra, és húzzuk is fel a cipzárját gallérig. Ha így teszünk, egyszerre leszünk környezettudatos építtetők és energiatakarékosság felhasználók.

Amikor a nagy energiaellátó rendszerektől való függetlenedési szándék miatt rászánjuk magunkat a megújuló energiák választására, két dolog elengedhetetlen. Egyrészt a napenergiával, hőszivattyúkkal, vagy biomassza eltüzelésével megtermelt energia épületfűtésre való felhasználása gazdaságosan történjen (ide kell a jó gépészet), másrészt a keletkező hőmennyiség megtartásáról is gondoskodni kell, úgy, hogy az olyan komfortigények kielégítése, mint például a helyiségek frisslevegő-ellátása az ablakok nyitogatása nélkül is folyamatosan biztosított legyen.

Ehhez precízen körbeszigetelt épület kell. Ez a szigetelés az ún. termikus burok, amely télen a bent előállított meleg, nyáron pedig a kellemes hűvös megtartásáról gondoskodik. Csak akkor működik, ha a burok sértetlen és nem gyengítik hőhidak. A hőhidak olyan helyileg körbehatárolható részei a ház külső határoló szerkezeteinek, amelyek hővezetése sokkal magasabb, mint a többi épületelemé. Ezek a „sérülések” lehetnek geometria hőhidak, mint mondjuk az összes épületsarok, ahol a fűtött belső felület mindig kisebb, mint a hőt leadó külső felület, és lehetnek szerkezeti hőhidak, amikor magas hővezetésű (alacsony hőszigetelő képességű) anyagokkal szakítják meg az egyébként jó hőszigeteléssel rendelkező „csomagolást”. Abszolút hőhídmentes, de egyúttal lakható házat nagyon nehéz alkotni; a cél a hőhidasság mértékének minimálisra csökkentése. Ez felelősséget ró a ház külső szerkezeteit megtervező építészre, és a megvalósításban közreműködő kivitelezőre egyaránt. Új épületnél ez könnyebb feladat, de meglévő régi épület energetikai felújításánál sem lehetetlen vállalkozás.

Talajszint alatti hőszigetelések

Lábazat és aljzatlemez hőhídmentes kapcsolata

Hol kezdődik egy jó termikus burok? Már az alapozásnál. Az alapozás megtervezése sem lehet ma már kizárólag statikai probléma, az alaptestek vagy lemezek izolálása a hideg talajtól már meghatározhatja, hogy lemez vagy sávalap készüljön. A körbefutó lábazati falak hőszigetelő kéreggel való ellátásának igénye szintén új problémákat vet fel. Az ide elhelyezett hőszigetelés kapcsolódása legyen folyamatos az alaptest alatti szigeteléssel, ne roncsolja a ház várható mozgása és süllyedése, és ugyanúgy álljon ellen a talajnedvességnek, mint az alaplemez alá kerülő társa.

Homlokzatok hőveszteségének csökkentése
Az épületet határoló szerkezetek közül a legnagyobb felülete a homlokzatoknak van, ezért azok hőszigetelése szintén gondos anyagválasztást és kivitelezést igényel. A megfelelően kiválasztott hőszigetelő anyaggal burkolt falak sajnos beépítés közben is hőhidassá tehetők. A falra kerülő, egyenes élkialakítással gyártott lapok illesztési pontatlansága vagy a rosszul megválasztott, pl. fém beütőszeges dűbelek használata akár 15-20 százalékkal is tudja rontani a hőszigetelés hatékonyságát. Ezek elkerülhetők, ha két rétegben és eltolt illesztésben rakott hőszigetelő lemezekkel szigetelünk, ha lépcsős élű elemeket építünk be, illetve ha korszerű süllyesztett tárcsás dűbeleket használunk. A falak után a nyílászárók felülete lehet még jelentős. A nyílászárók folyamatos fejlődése nyomán a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelési tulajdonságait néhány év alatt óriásit fejlődtek. Ezzel egyidőben ugyanakkor az ablak elhelyezési síkja egyre inkább kifelé tolódik a homlokzati hőszigetelés síkja felé, amivel a korábbi ablakkávás beépítés gyenge hőszigetelésétől tudjuk megkímélni magunkat.

Fontos a pontos lapillesztés
Süllyeszthető tárcsás dűbel	Hőszigetelés síkjába tolt ablakszerkezet
Födémek hőszigetelése Födémek szigetelését az attikafalak vagy a talpszelemenek anyaga gyengítheti. Az előbbinél az olcsóbb, de időgényesebb körbeszigetelés, vagy a drágább, de egyszerűbben beépíthető hőhídmegszakítók alkalmazása lehet megoldás, míg a talpszelemeknél elhelyezkedésük megváltoztatásával, az alattuk átfuttatott hőszigetelés fölé emelve tehetjük hőhídmentessé a csomópontot. Födémek általános helyein pedig az illesztési hibákat két rétegben való lapfektetéssel vagy lépcsős élű elemek beépítésével kerülhetjük el. Tetőterek beépítése gazdaságosan és hőhídaktól mentesen Amennyiben utólagos tetőtérbeépítésben gondolkodunk, akkor a meglévő fedélszerkezet szarufái közötti kizárólagos hőszigetelés ma már nem elégséges megoldás. Ilyenkor ugyanis a szarufák vonalmenti hőhídként viselkednek, ami akár 40%-kal is növelheti a tetőfelület hőveszteségét. Az egyetlen jó megoldás a kétrétegű hőszigetelés, amikor a második réteget a szarufák belső vagy külső oldalán vezetik végig. Az átlag tetők könnyű szerkezete miatt a hőszigetelő burok védő hatása nyáron minden más szerkezetnél fontosabb, hiszen a megfelelő hőszigetelés mellett a helyiségek túlzott felmelegedését is meg kell gátolnia. Ezt a célt nagyobb hőtároló képességgel rendelkező, nehezebb hőszigetelő anyaggal, intenzívebb átszellőztetéssel vagy speciális hővisszaverő felületű (metalizált) cserépalátét fóliák beépítésével lehet elérni.	Metalizált tetőfólia

Nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot szigetelés

Merre tartunk?
A házak fűtését és melegvíz ellátását szolgáló, alternatív energiákat hasznosító eszközök fejlettsége és technikai színvonala napról-napra ugrásszerűen fejlődik. Ezzel egyidőben áraik – ahogy az a számítástechnikai berendezéseknél is tapasztalható – egyre kedvezőbbek. Cseréjük előre átgondolt beépítés mellett akár néhány évenként elvégezhető. A hőszigetelések piaca ennél jóval stabilabb. Az évtizedek óta bevált polisztirol vagy ásványgyapot termékek még jó ideig tartani fogják vezető szerepüket, és avulásuk is csak évtizedekben mérhető. Cseréjük vagy vastagságuk növelése költséges, hiszen más épületszerkezetet (tetőfedést, fóliázást, vakolatot) is meg kell bontani a feltárásukhoz. Ezért, ha jó házat építünk a hőszigetelés legyen jó minőségű, kellően vastag, hőhídmentesen beépített és hosszú időre tervezett tartós „csomagolás”.

Károlyi Tibor
műszaki szaktanácsadó
Masterplast Kft.