Keresés
Keresés helye:
Keresés:
Termékinformáció
Rendezvények

Információ
Jogtár
Tematikus portálok

Projektinformáció
 

  További hírek
  Feliratkozás hírlevélre  
2008. jan. 14.

Új rendelet szabályozza az építési engedélyezési eljárást

 

A legjelentősebb változás az engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető munkák meghatározásában van. Az új rendelet– a régihez hasonlóan – pontosan szabályozza, mely építési vagy bontási munkához kell építési engedély, melyeket kell bejenteni és melyeket lehet engedély nélkül végezni (1. melléklet), azonban ezek a körök jelentősen eltérnek a régi “megszokottaktól”, érdemes őket végignézni. Alapvető változás, hogy az eddigi két kategória helyett – engedélyköteles és engedély nélkül végezhető – új fogalomként megjelenik a bejelentési kötelezettséghez kötött, mely egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárást jelent, (a pontosság kedvéért: a régi jogszabályban is szerepelt ezt a fogalom, de csak a távközlési építmények bontása volt ilyen), és átmenet az engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető munkák között. Például a nagyobb, hosszabb ideig álló ideiglenes építmények, sátrak, hirdetőtáblák, homlokzati felújítások, átlagos méretű épületek bontása tartoznak ebbe a körbe; egyszerűsített dokumentáció szükséges hozzájuk, és a hatóságnak 15 napon belül kell elbírálnia a kérelmet az általános 60 nap helyett, ugyanakkor az ebben a körben kapott építési engedély csak 1 évig érvényes (bár évente ugyanúgy meghosszabbítható).
Az építési engedélyhez, bejelentéshez kötött, illetve engedély nélkül végezhető építési munkák körének megismeréséhez a jogszabály szövegét szó szerint érdemes végigolvasni, néhány érdekes változást azonban kiemelhetünk. Enyhültek a kerítések és a hirdetőtáblák létesítésémek feltételei: kerítés – utcai is – csak műemléki területen és közterületen engedélyköteles, a hirdetőtáblákat pedig csak 2 négyzetméteres méret felett kell bejelenteni (ugyanakkor műemlékileg védett területen mérethatár nélkül mindig). Nőtt az engedély nélkül létesíthető fürdőmedence (30 m3 az eddigi 10 helyett) és előtető (3,0 méternél kisebb kiállású és 20 m2-nél kisebb vetületű az eddigi 1 méter kiállású helyett) mérete. Engedély nélkül építhető – a biztonság kedvéért kétszer is szerepel a felsorolásban – a max. 20 négyzetméteres, lábakon álló, oldalt nyitott, pihenési célú kerti tető (melyben lehet, hogy sok helyen gépkocsi fog pihenni...). Az égéstermék-elvezetők közül csak az épített kémények engedélykötelesek, a szereltek nem (itt valószínűleg nem a hagyományos gravitációs szerelt kéményekre gondolt a jogalkotó, hanem a ventilátorral segített égéstermék-elvezetésű – “turbós” – kazánok égéstermék-elvezetőire). A napkollektorok, szellőzőkivezetések és az eddig rendezetlen helyzetű légkondicionáló kültéri egységek is engedély nélkül létesíthetők. Természetesen – ahol vannak – a helyi önkormányzati rendelkezések ezután is érvényesek, például az utcai kerítésekre vonatkozóan, ezek ellenőrzése és betartatása azonban nehezebb lesz.
A bontáshoz 1000 légköbméter térfogat és 9 méter építménymagasság (az eddigi 200 légköbméter és 10 méter helyett) alatt csak lakóépület esetében kell engedély (bejelentés), illetve bizonyos esetekben mérettől függetlenül mindig: zártsorú vagy ikres beépítés esetén, műemléki területen, illetve ha az épület azbesztet tartalmaz.
A rendelet előírja a tervező egyeztetését az érdekelt közműszolgáltatókkal, szakhatóságokkal és a kéményseprőipari szolgáltatóval – a közművekkel és a kéményseprővel való egyeztetés eddig is kötelező, a szakhatóságokkal való egyeztetés pedig saját érdekből eddig is gyakorlat volt.
A tervezői nyilatkozat tartalmát is tételesen megtalálhatjuk a jogszabályban: a korábban megszokottakon – építtető, építmény, tervezők pontos adatai, a telek adatai, a tervező mely közművekkel, szakhatóságokkal egyeztetett, betartotta a vonatkozó rendelkezéseket, jogszabályokat, szükségessé vált-e eltérés a szabványoktól stb. – túl nyilatkozni kell arról is, hogy – bontás esetén – az épület tartalmaz-e azbesztet, illetve plusz követelményként a tervezőnek mellékelni kell a tervezési jogosultságát igazoló dokumentum – kamarai névjegyzéki bejegyzés, meghosszabbítás – fénymásolatát.
Az engedélyek pontos tartalmi követelményei között újdonság, hogy szerepelni kell benne, hogy a kivitelezéshez szükséges-e kiviteli tervdokumentáció – hiszen ennek feltételeit is új jogszabály (a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról) szabályozza január elseje óta
Az engedélyek érvényességi ideje is eltér a régi szabályok szerintitől: a bejelentéssel tudomásul vett építési, bontási engedély érvényességi ideje csak 1 év, a rendeltetés-megváltoztatási engedély érvényessége is 1 évre csökkent az eddigi kettőről. Segítség az építtetőnek, hogy a rendelet a hatóság feladatává teszi, hogy az engedély lejárta előtt 60 nappal felhívja az építtető figyelmét a közelgő határidőre és a meghosszabbítás lehetőségére.
Az eljárási határidő alapesetben továbbra is 60 nap, de az ügyintézés gyorsulását jelenti, hogy bejelentés esetén a határidő 15 nap, elvi engedélyezési és bontási engedélyezési eljárásban engedélyezéskor 30, bejelentéskor 15 nap.
A tervdokumentációk tartalmi követelményeiben jelentős változás nem történik. Újdonság a bejelentési eljáráshoz szükséges egyszerűsített dokumentáció: ebben csak 1 metszet, 1 homlokzat ábrázolása szükséges. A régi rendelettel szemben az új nem határozza meg tételesen az egyes tervek előírt méretarányát: a szakmai kamarákra bízza annak meghatározását, hogy adott rendeltetésű terv esetén mi a megértéshez és elbíráláshoz szükséges lépték (nagy változás valószínűleg nem várható a megszokott 1:100-hoz képest). A kiviteli tervek tartalmi követelményeit a már említett 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet szabályozza.
Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges minden új építéshez és felújításhoz (ugyanakkor számítást nem kötelező mellékelni); változtak a talajmechanikai és geotechnikai dokumentáció szükségességének feltételei: talajmechanikai szakvélemény kell 4 szintnél vagy 10 m-nél magasabb, 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű vagy 7 méternél nagyobb fesztávú épületnél, vagy ha az alapozás 4 méternél mélyebbre ér; geotechnikai dokumentációra van szükség veszélyes üzem, csúszás-. omlás-, barlangveszélyes, alábányászott, árvíz- vagy földrengésveszélyes helyeken, egynél több terepszint alatti szint esetén, illetve 5 méternél magasabb támfal építésekor.
Új melléklet tartalmazza az engedély beadásához kitöltendő formanyomtatványok tartalmi követelményeit (külön az egyes eljárásokhoz), illetve az engedélyezési eljárásokhoz szükséges 1. számú és a használatbavételi eljáráshoz szükséges 2. számú statisztikai adatlapot is. A beadáshoz szükséges formanyomtatványok kismértékben változtak, a megszokott engedélyezési dossziék nem tartalmaznak minden előírt adatot; az 1. statisztikai adatlap nem változott, a 2. számú azonban kibővült és változott.

A teljes jogszabály elolvasható az archiweb Jogtár rovatában

1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez

Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

I. A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével - építési engedély alapján végezhetőek:

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása,

2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,

3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó - megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.),

4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,

5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése,

6. polgári lőtér építése,

7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár,

8. elektronikus hírközlési építmény esetében

a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,

c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,

d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül,

9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése,

10. az épített égéstermék-elvezető,

11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása

a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan,

b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan,

12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény

a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),

b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése,

c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,

d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása,

13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése,

14. a II. fejezet 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése.

II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek:

1. temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése,

2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú

a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése,

3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése,

4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése,

5. 500 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, egy évben összesen legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével,

7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 6,0 m vagy annál kisebb,

8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése,

10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út, térburkolat, 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,

11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

12. 10 m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése,

13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy ilyen területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt szerelvények, berendezések, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése,

14. beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított fóliasátor, üvegház építése,

15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,

16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett,

17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,

18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben,

19. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, ha az építtető vagy a Magyar Állam tulajdonában álló vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál

a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,

c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,

20. jogszabállyal védett műemléki területen a III. fejezet 3., 4., 6., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek,

21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont a) alpontja szerinti építmény, a 4. pont szerinti méretű és jellemzőjű állattartási építmény és a hozzá kapcsolódó 24. pont szerinti állatkifutó, valamint 25. pont szerinti trágyatároló, a 15. pontban a beépítésre szánt területen meghatározott mértékű üvegház, fóliasátor a beépítésre nem szánt területen is,

22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése,

23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).

III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:

1. temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel építése, elhelyezése,

2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 15 napig fennálló, 30m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú

a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló,

b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése,

3. a telek határain, valamint a telek területén kerítés építése,

4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,

5. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:

a) antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és

b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és

c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli,

6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,

7. a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása,

8. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb,

9. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

10. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,

11. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalom nélküli út, térburkolat, 2 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,

12. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,

13. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,

14. magasles, erdei építmény építése, vadetető,

15. huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, beépítésre szánt területen a 100 m2 vagy annál kisebb alapterületű és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított üvegház vagy fóliasátor építése,

16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,

17. e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése,

18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,

19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig,

20. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése,

21. kerti épített tűzrakóhely építése,

22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig,

23. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése,

24. állatkifutó (karám) építése,

25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése,

26. kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése,

27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,

28. a geodéziai építmény építése,

29. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül,

30. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben.

IV. A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek:

1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,

2. műemléki védelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény,

3. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.

V. A következő bontási tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek:

1. a rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontása,

2. a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal lebontása,

3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,

4. mérettől függetlenül

a) a polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg

b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,

5. mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.

VI. Az építésügyi hatóság engedélye szükséges az alábbi telekalakítás fajtához:

1. telekcsoport újraosztásához,

2. telekfelosztáshoz,

3. telekegyesítéshez és

4. telekhatár-rendezéshez.

VII. A következő esetekben az építésügyi hatóság rendeltetés megváltoztatási engedélye, illetve az építtető bejelentése szükséges:

1. Az építménynek, az építményrésznek, az önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használatához, ha az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is együtt jár, az építésügyi hatóság engedélye (építési engedélye) szükséges.

2. Az építménynek, az önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használatához - ha nem építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel jár együtt - az építtető bejelentésének az építésügyi hatóság általi tudomásulvétele szükséges abban az esetben, ha az alábbiakban megjelölt rendeltetéseket érintő változás következik be:

a) lakó,

b) szálláshely-szolgáltató, üdülő (hétvégi ház),

c) iroda,

d) vendéglátó,

e) egészségügyi, szociális,

f) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló:

fa) sport,

fb) ipari,

fc) kereskedelmi,

fd) ellátó, szolgáltató,

fe) közösségi szórakoztató, egyéb művelődési, művészeti, kulturális,

ff) nevelési-oktatási,

és ha a teljes önálló rendeltetési egység rendeltetése megváltozik, vagy ha a helyiség, helyiség-csoport, építményrész rendeltetése megváltoztatásával új, önálló rendeltetési egység jön létre.

3. A lakás rendeltetés megszűnése, illetve keletkezése, továbbá a gépkocsitároló rendeltetés megszűnése abban az esetben is bejelentéshez kötött, ha a rendeltetésváltozás építési tevékenységgel nem jár együtt.

4. Ha a 2. pontban felsorolt rendeltetések közötti változás építési tevékenységgel nem jár együtt, úgy a rendeltetés - a vonatkozó anyagi jogi szabályok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott hatósági, szakhatósági engedélyek betartása mellett - a 3. pontban foglalt kivétellel az építésügyi hatóság engedélye, illetve bejelentés nélkül megváltoztatható.

5. Műemlékileg védett építménynek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől - a 2. pontban foglaltakon túlmenő - eltérő használatához a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye szükséges.

VIII. Az e melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek esetében az építési tevékenységre használatbavételi engedélyt kell kérni.

IX. Az e melléklet II., IV. és V. fejezete szerinti építési-bontási tevékenységek esetében az építési tevékenység használatbavételét, elkészültét be kell jelenteni.

 

Új rendelet szabályozza az építési engedélyezési eljárást





Nyomtatható változat Hozzáadás a kedvencekhez Ajánlott oldalKezdőoldal | Kapcsolat | Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | A baudocu oldalaival összekapcsolni

Copyright © 2007-2013 Business Media Magyarország Kft. - A DOCUgroup Company - www.baudocu.hu