Exzellent nedvességszabályozó vakolatok

A meglévő épületek felújítása legtöbbször együtt jár a nedvesség elleni küzdelmmel, illetve a nedvesedés következményeinek – sókivirágzások, vakolatleválások, dohszag, penészedés – megszüntetésével. A nedvesség erősen korlátozza a helyiségek, épületek használhatóságát, sőt még a falak anyagának épségét is veszélyezteti.

A pinceszintek, lábazati sávok hiányzó vagy hiányos, elöregedett függőleges és vízszintes szigetelése miatt kívülről nedvesség (talajvíz, csapadék stb.) hatolhat a falazatba, ami feloldja, illetve – a vízvándorlás során – elszállítja a falazatban lévő sókat. A nedvesség a kristályosodási pontot elérve gőz halmazállapotúvá válik, és az oldott sók kikristályosodnak. A sók kristályosodása nagy nyomóerők keletkezésével jár, ami károsítja a falazatot és az azt fedő rétegeket (vakolatot, faburkolatot, festést). A WTA (épületfenntartással és műemlékvédelemmel foglalkozó Műszaki Tudományos Munkabizottság) irányelve szerint nedves falazatokra pórusos javítóvakolatok alkalmazhatók, melyek a kristályosodó sók befogadása érdekében nagy légpórustérfogatúak. Ezek a javítóvakolatok hidrofobizáltak, így a folyékony halmazállapotú nedvesség nem jut át rajtuk, illetve legfeljebb 5 mm mélységig engedik a behatolást.
Mivel a vízbehatolási mélység maximum 5 mm, a 20 mm vastag vakolat páradiffúziós távolsága minimum 15 mm lesz. Minél hoszszabb a páradiffúziós távolság, annál kisebb a kiszáradási teljesítmény, hiszen a pára lassabban „vándorol” (15 mm hosszú páradiffúziós távolságnál a kipárologtatási teljesítmény legfeljebb 144 g/m² naponta). Hidrofobizált vakolatok alkalmazásakor a vakolat tulajdonságaiból adódóan kétféle kellemetlen jelenség léphet fel: ha a nedvességfelvétel nagyobb a kipárolgásnál, a nedvesség elkezd a falazatban magasabbra emelkedni, illetve: mivel a hidrofobizálás miatt a párolgási zóna a vakolat alapfelülete közelében helyezkedik el, itt játszódik le a sók kikristályosodása is, aminek gyakori következménye, hogy rövid idő után vakolatleválások alakulnak ki. A Scholz-féle Exzellent nedvességszabályozó, nem hidrofobizált vakolatok alkalmazásával nem alakulnak ki a falazaton ilyen jellegű „gyenge” helyek, ugyanis a nedvesség Exzellent vakolatba történő behatolási mélysége – a nedvesség mennyiségétől függően – 15 és 20 mm között változhat. Ebből adódóan a páradiffúziós távolság 0–5 mm lesz, ami jelentős mértékű – a hagyományos WTA-szerinti pórusos vakolatokénál sokkal nagyobb – kipárolgási teljesítményt eredményez. A kiszárítási teljesítmény nagy nedvességtartalom esetén a 2100 g/m² értéket is elérheti naponta, ami 10 m² nagyságú falfelületnél 21 liter víz elpárologtatását jelenti. Ez az eredmény a vakolat különleges pórusgeometriájának köszönhető; a kipárolgási teljesítményben ugyanis nem a légpórusok mennyisége a döntő, hanem a pórusok típusa, illetve azok egymáshoz kapcsolódása. A sók kikristályosodása – a WTA-szerinti javítóvakolatokhoz hasonlóan – az Exzellent vakolatoknál is a pórusszerkezetben játszódik le, de a sók a vakolat külső felületéhez közel, attól maximum 5 mm-es sávban rakódnak le, ott is csak átmenetileg. Ha ugyanis ismét megnő a nedvesség kiáramlása, a nedvesség mélyebben, akár a vakolat teljes vastagságán is áthatolhat, feloldva a sókristályokat, és a vakolat külső felületéhez közelebb, vagy egészen a felületére szállítva a sót. A fal felületén kivirágzott sók pedig mechanikusan, a vakolat károsodása nélkül eltávolíthatók. A vakolat nemcsak kültéri, hanem beltéri falfelületekre is alkalmazható. A korszerű, jól szigetelt épületekben is lehetnek nedvesedési problémák: általában a hőhidak, illetve a hiányos szellőztetés miatt képződik nedvesség. Mivel az Exzellent nedvességszabályozó vakolat nem hidrofobizált, képes a párából lecsapódott kondenzvizet is felvenni, majd – megfelelő beltéri légfeltételek között – ismét leadni, így nem alakul ki kondenzvízﬁlm és nincs penészedés. Az Exzellent nedvességszabályozó vakolat nedves vagy vizes falazatra is felhordható, így például árvízkárosodáskor azonnal megkezdhető a felújítás. Az Exzellent bedolgozása rendkívül gyorsan elvégezhető, mert – a fröcskölt alapozástól a záróvakolásig – minden műveleti lépés köztes állásidők nélkül végezhető. A vakolat géppel is felhordható, a hatásmód és a tartósság ugyanis nem a légpórusok mennyiségétől, hanem a pórusgeometriától függ.